Az adós az a személy, aki a hitelt igényli. Ő köti meg a hitelszerződést, és neki is kell visszafizetnie a hitelt.
Ha nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, akkor a jövedelmével is felel a tartozásáért.
Jelzáloghitelnél, ha az adós egyben a zálogkötelezett is, tehát az ő tulajdonában van a fedezetként felajánlott ingatlan, akkor az ő ingatlanának értékesítésével jut a bank a pénzéhez.
Lakást szeretnél vásárolni, de nem tudod hogyan teremtsd elő az ehhez szükséges önerőt? Egyáltalán, miért kell a lakáshitelhez önerő, és a vételár mekkora rész legyen? Talán te is azt gondolod, hogy a lakáshitel önerő nélkül nem fog menni, mert a bankok egyre szigorúbbak. Szerencsére többféle megoldás is van. Összegyűjtöttük ezeket és lépésről lépésre elmagyarázzuk mindegyiket. Vágjunk is bele!
Te is kaptál már a bankodtól levelet, amiben a törlesztőrészlet változásnál valami referenciakamatra hivatkoztak, de inkább átugrottad? Vagy szeretsz mindennek utánanézni, és tudod, hogy a hitelek törlesztője változhat a futamidő alatt, de azt már nem, hogy miért? Ha szeretnéd érteni, hogy a bankok hogyan határozzák meg a hiteleik kamatát, akkor jó helyen vagy. A téma elég szakmai, és pár alapfogalmat át kell vennünk mielőtt elérünk a referenciakamathoz, de igyekszünk érthetően elmagyarázni. Vágjunk is bele!
A lakáshiteleknek – és minden jelzáloghitelnek – sarkalatos pontja az önerő. Ez a hitelfelvétel mumusa, az az adott esetben több millió forint, amit neked kell beletenned a hiteledbe. Miért van erre szükség egyáltalán? Honnan teremtsd elő? Mi lehet önerő és mi nem? Segítünk, hogy megvehesd a kinézett lakást és a lakáshitel önerő ne okozzon gondot.